2018. április 20., péntek

Blogosok figyeljetek! Az új adatvédelmi törvény rátok is vonatkozik!

Nem utazási bejegyzés lesz és az is lehet, hogy ebben a blogban az utolsó. Nem pánikkeltés, valóság. Minden blogos, aki ráakad, olvassa el, mert úgy tűnik, magyar blogos vizekben erről a legtöbb blogosnak halvány lila sejtelme sincs!!!

Pontosan másfél hete esett meg, hogy egyik német blogolós ismerősöm írt erről az új törvényről és emiatt bezárta a blogját. Semmit sem értettem és még soha egy szót sem hallottam róla. Még nehezebben tudtam elképzelni, mi lehet olyan ok, ami miatt egy blogot rögtön be is kell zárni. Azután minden nap egyre több blogban terjedt ez az adatvédelmi-járvány, mint egy tűzvész vagy a kolera.

Természetesen pánikba estem, és elkezdtem én is utána olvasni, miről is van szó. Azonnal elkezdtem törölni, átállítani dolgokat, törvényrészleteket, figyelmeztetéseket bemásolni. De a törvény nagyon kiterjedt, nem látom át, nem is értem a jogi beszédet, így fogalmam sincs róla, hogy engem hol talál el, míg azt hiszem, hogy minden rendben van nálam, talán mégsem. Robotgépeket alakítottak ki a net tartalmának átszűrésére és mindegy, hogy valaki bűnöző, vagy csak tudatlanságból rosszul állított be valamit, jobb esetben egy figyelmeztetést fog kapni egy ügyvédtől, hogy tüntesse el azt a dolgot, rosszabb esetben már elsőre a kiszabott pénzbírság jöhet!
Az EU Általános Adatvédelmi Rendeletéről (GDPR) van szó (német rövidítése: DSGVO) és pár hete az egész blogvilág ezzel van tele, de már két napja a rádióból sem hallok mást.

Kötelező magánszemélyeknek is a blogjukban megadni az impresszumot, azaz a saját adataikat, amin ügyvédek, törvényképviselők elérhetik őket, itt kötelező a név, a lakcím, a telefonszám és az e-mail cím egy látható helyen való feltüntetése.
Na nekem már ez kiverte a biztosítékot. Hol van akkor az én adatvédelmem? Az én személyes védelmem őrültek, zaklatók, betörők, gyilkosok ellen???
Én ezt nem akarom, félek tőle és nem érezném magam jól, ha mindez nyitott könyvként állna az interneten. Annyira nem akarom, hogy már ez egy ok, hogy befejezzem a blogolást és bezárjam a blogom.

Arról van szó, hogy másik emberek adatainak feldolgozásáról, továbbadásáról informálni kell, védeni akarják a hozzászólok adatait, ezért minden hosszászólóval úgymond alá kellene iratni, vagy kipipáltatni egy erre vonatkozó részt, amit igazából a googlenek (bloggernek) kellene beilleszteni, mert mi is csak felhasználók vagyunk és én pl, nem vagyok képes a blog html-jébe belenyúlni és egy ilyen felreppenő ablakot kreálni a hozzászólóknak. Igen, felhasználó vagyok, de ebben az esetben, hogy a bloggernél egy blogot írok, üzemeltető is vagyok egyben és itt talál el engem ez az egész törvény, ami egyébként sok német blogoló szerint törvényellenes, mert a szólásszabadságunkban korlátoz és már most rengeteg blogoló törtölte, bezárta a blogját. A törvény május 25-ével lép életbe és addig van lehetőség mindent megváltoztatni vagy ugrani a sűllyedő hajóról.

Egy hetet töltöttem el azzal, hogy impresszumot, aadtvédelmi szabályzatot stb... kerestem, bemásoltam, mindent kiegészítettem, az összes blogbejegyzéseimet egyesével átnéztem, ahol valami idegen helyről beillesztett kép volt, törtöltem...de így is bizonytalan vagyok.

Mi van a google mapsből képernyőkivágásként lementett térképrészletekkel, amiket utazásaink helyeit jelöltem be? Szabad ezt vagy nem szabad? Mi van utazási fotókkal, amiken más, idegen, ott élő emberek, vagy turisták is láthatóak, akik nem adtak írásos engedélyt ahhoz, hogy a képüket nyilvánosságra hozzam? Mi van a cégnevekkel, mint autókölcsönzők, szállodák, repülőtársaságok, túraszervezők nevei, amiket nyilvánosságra hoztam (reklám???) és értékeltem és linkjeiket megadtam?? Elvileg linket sem szabad megadni, és reklámokat sem szabad betenni, csak akkor, ha a blogban szerepel, hogy az fizetett reklám. Mi van a márkanevekkel, amikor leírtam, hogy ez vagy az a sportcucc a kedvencem? Mert egyszerűen az tetszik nekem és egy saját, jó véleményem van róla és ezért szívesen ajánlom másoknak is? Akkor én már reklámot folytatok???

Mindezekkel nem vagyok tisztában és bevallom, nincs sem időm, sem kedvem a netet átfésülni és halom olyan dolgot elolvasni, aminek a felét meg sem értem. Még kevésbé tudok ehhez egy ügyvédet fogadni, aki segítene nekem.
Ezen kívül pár hete teljesen bezárta a google a picasa3 feltöltő programot, aminek előnye volt számomra, hogy a számítógépemről bele importált fotókat egyetlen egérkattintással vagy húzzással változtatni, retusálni, vágni, feliratozni tudtam és egyetlen egérkattintással bekerültek a picasawebalbumba (most google photos-nak hívják) és onnan egyetlen egérkattintással a blogban kívánt helyre, miközben az eredeti képen semmiféle változás nem történt a számítógépemen. Most minden egyes változtatást bonyolult, több fokozatú lépéssel tudok csak elérni és végül el kell mentenem a kép egy másolatát, majd be kell jelentkeznem a neten a google photosbba és onnan kell a gépemről kiválasztva feltölteni. Sokkal több lépés, és sokkal több idő és a képmásolatok felzabálják az összes tárhelyem a gépemen. 

Akarok én még ilyen nehézségek között is blogolni???

Igen, akarok!!! De félek!!! Nem fogom megadni a privát adataimat nyilvánosan és mivel ez törvényellenes, amiatt muszáj lesz bezárni a blogom.



12 éve blogolok, szívvel, lélekkel, megszállottsággal. Rengeteg időt vett igénybe több ezer kép feliratozása, szövegek megírása, szerkesztése, mindenzt párhuzamosan kétszer, két nyelven, két blogban. Néha 8-10 órákat is ültem a gép előtt vagy fél éjszakákon át, megfájdut a gerincem, ínhvelygyulladásom lett a kezemben, kifolyt a szemem és majdhogy nem trombózist kaptam a lábamban, de imádtam, odaadással csináltam és rengeteg embert megismertem a blogon keresztül, akikkel barátságok alakultak ki. Rengeteg mindent nyertem és rengeteg embernek tudtam segíteni is. Ez most mind nyom nélkül oda fog veszni??? Egyszerűen nagyon durva. 

Egyik német idősebb, nyugdíjas hölgy, aki csak a kertjéről blogol, azt írta, hogy a blogvilág hamarosan ki fog halni és az ilyen méretékű kontrollálásunk az Eu-tól a szólásszabadság alanyi jogunkkal ellenétes. Hova vezet mindez???

2018. március 27., kedd

Wellness-hétvége a Bajor-erdőben mégegyszer

Megismételtük a múltkori wellness-hétvégét a Bajor-erdőben, ugyanabban a hotelben. Nagyon hosszúra nyúlik ez a tél és végigdolgoztuk, hiányzik a hosszabb pihenés, a napsütés, állandóan fáradtak vagyunk és valami kompenzálás kell a testünknek és lelkünknek is, így most egy hétvégi csomagot foglaltam a szállodában, ahol legutóbb voltunk. Mert legutóbb csak a szobát foglaltam a booking.com-on keresztül és minden egyéb szolgáltatás egyesével jött rá (vacsora, masszázs, fürdőköpeny...), most viszont benne van a csomagban két fél órás hátmasszázs, fürdőköpeny és szaunatörölközők, félpanzió, három fogásos vacsorával és egy frissen facsart narancslé és a végösszeg még így is alatta volt a múltkorinak. 

Hasonló szobát kaptunk, mint múltkor, a különbséggel, hogy nem a szép hátsó dombos-völgyes tájra, hanem elől, az utcára nézett, de mindegy, nem az erkélyen töltöttük az időt. 😉


A félpanzió reggeli részével már legutóbb megismerkedtünk és nagyon színvonalas volt, most pedig a vacsorában sem csalódtunk, az is nagyon finom és kiadós volt. 

Sajnos én két nappal az utazásunk előtt lettem beteg és szombatra már M. is az lett, így az egész szombati napot a wellness részben töltöttük, amivel igen nagy szerencsénk volt, mert a többi vendég, valószínáleg a szép időnek köszönhetően elment valamerre reggeli után és reggel 10-től délután 5 óráig csak mi ketten voltunk a medence melletti nyugágyakon, és csak a miénk volt a két szauna. Nagyon jó volt ez a nyugalom, nagyon élveztük, hogy nem kellett másokkal foglalkoznunk, másoktól zavartatni magunkat. A szauna nagyon jól esett és pillanatnyilag nagyon jót is tett, kitisztította a légutakat, de reggelre ugyanolyan ramatyul voltunk. 

Vasárnap kicsekkolás után ismét a Bajor-erdő Nemzeti Park szabadtéri állatparkjában voltunk, ahol leutóbb is. Most sütött a nap, de az árnyékos erdős részeken még jó 30 cm vastag hó feküdt. Most láttunk menyétet, vidrát és farkast is. Tetszett nagyon ezeket az állatokat megfigyelni, de most még erősebben szembeötlött, hogy túl kicsi a területük és a vadmacskák totálisan pszichopata módon fel-le mentek a kerítés mellett oda-vissza, mint a ketrecbe zárt tigris szokott. Szóval csak nem jó ez így. 



Jól éreztük magunkat, jót tett a pihenés és a szabad levegőn való több órás séta is. 

2018. február 4., vasárnap

Szálláskeresés általában

Időközben meg van az idei utazásainkra az összes szállás. Bevallom őszintén, az elmúlt pár év alatt abszolút leszűkült nálam a keresés és foglalás a booking.com oldalra. Hogy miért szeretem ezt az oldalt? 

- nagy a választék, sok a szűrési beállítási lehetőség, és lehet térképen is helyhez kötötten nézetegni, és sok különböző kategória van, a mi szerencsénkre, egyre több kiadó lakás és ház is, ezeket szeretjük a leginkább

- mindig van olyan ajánlat is, amit pénz elveszítése nélkül, ingyenesen lehet sztornózni, akár az utazás előtti utolsó napokig is (ilyesmi soha nem áll szándékunkban, mert egy szállást csak akkor foglalunk le, ha már a repülőjegy vagy a biztos időpont meg van, de ha bármi közbejön, betegség, akármi más, ami miatt nem utazhatunk, akkor ez nagyon jól jöhet)

- mindig találok olyan szállást, ahol nem kell előre semmi pénzt sem kifizetni és csak ott helyben fizetünk, nekünk ez még mindig szimpatikusabb megoldás, mint rögtön előre fizetni mindent, vagy egy előleget

- eddig soha, semmilyen komplikáció vagy probléma nem volt náluk 

Nagyjából ezek az indokaim és így az idei három utazásunk szállásai is a bookingról lettek. 

Kényesek vagyunk a szállásra és adok a véleményekre is, még ha sokan azt is mondják, hogy amiket az értékelő oldalakon írnak, csak kamu. Én ezt nem hiszem, én is értékelek mindent a tripadvisoron és a valóságot írom le, ezért azt gondolom, hogy a többség is ezt teszi. Eddig mindig eme értékelések alapjén dönötöttünk és nagyon ritkán ért csalódás.

Én csak ezen az egy ilyen oldalon vagyok tag. Nem szeretem, ha sok hasonló helyen vagyok regisztrálva és millió dolog keveredik. Jobban szeretek egy helyen  részt venni és ott viszont száz százalékosan. 

Ha egy szállást kikeresek, akárhol is, az első az, hogy elolvasom a tripadvisoron az utolsó 10-15 értékelést. Ha túlnyomóan jók és csak egy nagyon rossz van köztük, akkor az a rossz nekem nem számít, mert azt általában olyan írja, aki minden apróságon kiakad és felnagyítja a hibákat. Ez fordítva is igaz, ha tizen írnak rosszat és csak páran jót, akkor ott óvatosabb vagyok és inkább nem választom azt a szállást. Amikor elolvasom az értékelést, figyelembe veszem, min nyavalyogtak, ha olyasmiken, amik minket nem zavarnak, akkor ez nem vesz el a szállás minőségéből nálunk. Azokat az információkat szűröm ki belőle, amik számunkra fontosak, a többinél mindegy hogy pozitív vagy negatív. Nekem ezek az oldalak már igen sokat segítettek és ha valami még kétséges, kapcsolatba is tudok lépni már ott járt utazóval és az tud nekem közvetlen véleményt is adni. 

Egy ideig nagyon szerettem a Fewo-direkt. de-ről (nemzetközileg homaway néven fut az oldal) foglalni magánszállásokat, de ettől már elment a kedvem, mert egyesével le kell kérdezni a tulajnál őket e-mailben, és általában pénzt is kell előre elutalni és pár éve feltűnt, hogy szinte mindegyik fewos lakás már a bookingon is fent van.

2018. február 2., péntek

Bajor-erdő Nemzeti Park

A Bajor-erdő Nemzeti Park Németország délkeleti részén a cseh határ mentén terül el és Csehországban folytatódik (Böhm-erdő), így összefüggő területének méretét nézve, Európa legnagyobb természetvédelmi területe. Az erdők nagy részét lucfenyők alkotják, melyeket a '90-es övekben szóvak támadtak meg és rengeteg fa elpusztult. (forrás: wikipedia)

A nemzeti park alapelve, hogy az erdőt úgy hagyják élni, ahogyan magától formálódik. Semmilyen szinten nem avatkoznak bele a természetbe, ha kidől egy fa, ott és úgy marad, ahol és ahogyan kidőlt...

Itt található az ún. Baumwipfelpfad is, ami egy faépítmény, hidakkal, tornyokkal, amikben az ember a fák magasságából szemlélheti a körülötte lévő erdőt. 

Altschönaunál van a nemzeti park legnagyobb szabadtéri állatmegfigyelő helye, mely 250 hektár területen fekszik és egy 7 km-es ösvény vezet benne körbe. Ennek mentén különböző, elkerített területeken lehet megfigyelni az állatokat természetes élőhelyükön (de mégis kerítéssel körbezárva). Pl. ragadozómadarakat, vadmacskát, hiúzt, medvét, farkast, jávorszarvast, hódot, vidrát...

Sűrű ködben indultunk el a hotelből a kicsekkolás után. Az előző nap megvett és éjjel az erkélyen hűtött 4 zsemléből, kolbászból és sajtból összeraktunk a hotelszobában szendvicseket, hiszen az erdei út mentén sehol sem lehet ennnivalót venni és vasárnap lévén üzletek sincsenek nyitva. 
A köd egyre sűrűbb lett, már 50 méterre sem lehetett ellátni és erősen szitált is, nagyon apró szemekben, de olyan sűrűn, mint egy kiadós eső, így a park bejáratánál lévő parkolóból ernyővel a kezünkben kellett elindulnunk. Bár + 3 fok volt, de a nedvesség és az 1.300 m magasság miatt ezt sokkal hidegebbnek érzékeltük. Megerőltető volt 6 óra hosszán át folyamatosan tartani az ernyőt és hátizsákot, meg 6-8 kilós kamerát cipelni. De hajtott a látniakarás. 

Az ösvény mentén eléggé gyakran vannak egyszerű kis faházban tartályos wc-k, amik még most a téli hidegben is igen csak büdösek voltak, de ránézésre tiszták, csak hát emésztőgödrösek, jön fel a szag. 


Az utat többször is le lehet rövidíteni és az óramutató járásával egy irányban többnyire enyhén emelkedő részeken megy az ember. A parkba nincs belépő, a parkolókban viszont óránként egy Euro, maximum 5 Euro a napi díj. Mi ezt megúsztuk, mert a sorompó nyitva állt kifelé menet. 

Az első hely a fajdkakas volt. Már itt nagyot csalódtam, mert én azt gondoltam, itt szabadon élő állatok élnek, amiket (tekintve a terület nagyságára) vagy látunk vagy nem. De már az ez első "kifutó" vagy "bemutatóhely" egy kerek pavilon volt, ami oldalról és felülről hálóval volt lefedve, mi pedig a közepébe bemehettünk és ott is kerítésen (hálon - nem alkamas fotózásra) át láthattunk be, az igen kicsi helyre, ahol ezek a tollas állatok élnek. Nem mondanám, hogy nagyobb vagy jobb helyen, mint az állatkerben. Hát egészen másképpen képzeltem ezt el előre. 

nagy bukó

békászó sas

barna medve

Minden madárnál illetve kisebb állatnál így volt. A menyétnél és a vidránál voltak üvegablakok, amiken keresztül direktben be lehetett volna látni az állat élőhelyére, amennyiben ezeket pucolnák. A menyétnél be volt párásodva és koszos is volt, egyben átláthatatlan, a vidránál, a belső oldalán, a víz felől vastagon be volt nőve zöld algával. Tehát építettek extra helyeket a megfigyeléshez, de nem tartják karban és nem látni semmit, tehát semmi értelme nincs. 

erdei bagoly

erdei füles bagoly


uráli bagoly
A nagytestű állatoknál hatalmas területek voltak, így azokat többnyire nem is láttuk. Nem láttunk farkast, jávorszarvast, európai bölényt, vaddisznót, hódot, vidrát. Láttunk bagolyfajtákat, vadmacskát, hiúzt, barnamedvéket és szarvasokat.






Nyáron, szép időben nyilván még sokkal több időt várakoztunk volna az egyes helyeknél, mint most, bár most sem keveset vártunk, de már igen csak csalódottak voltunk a vége felé. Aztán az egészet az dobta fel, hogy a végén láttunk egy hiúzpárt és hosszú ideig meg tudtuk őket figyelni több féle tevékenységük közben is, ez nagyon nagy élmény volt, mert a hiúz volt az első helyen álló állat nélam, amit mindeképpen szerettem volna látni. Így aztán a végére szétázva, szétfagyva nagy volt az öröm. A köd is brutális volt. A hiúznál alig lehetett ellátni az állatokig és a fotózásnak persze ez nem kedvezett, de még így is jó képek lettek és utómunkával a ködöt eléggé jól közömbosíteni is tudtam.

ilyen volt ködösen:


majd kontrasztot megemelve eltűnt a köd:







Hoppá, ketten vannak!






Szinkronvakarózás:



Hát bizony 17 óra lett, mire elindultunk haza, jó fáradtan, kimerülten, hogy az autóban alig bírtunk ébren maradni. Nagyon klassz rövid hétvége volt.

2018. január 31., szerda

Wellness-hétvége a Bajor-erdőben

Még soha nem voltunk egy wellness-hétvégén, vagy wellnesshotelben.
Sok ajánlat van ezen a téren, de mit is fedez az, hogy "wellness"?
Annyira különböző lehet, hogy hihetetlen. Lehet luxushotel, all inclusive-val és nagy thermálmedencével, sok különböző szaunával, masszázsokkal és egyebekkel. 
De a legtöbb ajánlat, ami egy picivel olcsóbb, az csak egy átlagos hotelszobát és annak a hotelnek az átlagos vagy azon aluli mini wellness-berendezéseit jelenti, ami általában egy mini medence és egy szauna, maximum jobb esetben kettő szauna és egy gőzfürdő. A masszázsok és minden egyéb plusz költségként jön erre rá.  

Mi eddig kétszer voltunk "wellnessezni" úgy, hogy olcsóbban akartunk kijönni és ezért egy viszonylag olcsóbb kiadó lakást béreltünk egy nagyobb thermálfürdő közelében és odamentünk lazulni (2014 Berchtesgaden és 2016 Fekete-erdő). Így az egy napra szóló összkiadásunk sokkal kevesebb volt, mint egy wellnesshotelben, és mégis a nagy thermálfürdő által sokkal több medence és szauna használati lehetőségünk volt, mint egy hotelben. Így utólag összehasonlítva a két lehetőséget, nagyon valószínű, hogy maradni fogunk a jövőben is ennél a magunk által összeeszkábált wellnessmegoldás mellett. :-) 

Eleve az fogalom: "Wellness-hétvége" egy átverés! Egy ilyen hétvége a legjobb esetben másfél, de inkább csak egy napból áll. Ha az ember pénteken, munka után utazik oda valahova, akkor már csak estefelé ér oda, így ez a nap már elveszett, marad a szombat, mert vasárnap már 10-12 óra között ki kell csekkolni a hotelekből.

Szerettünk volna az idén télen is pár napra valahova elmenni, mint pár éve a Fekete-erdőbe, ahol hatalmas hó volt és meseország kinézete volt mindennek, így aztán hihetetlenül romantikus is volt, és a szép tájak látványa kikapcsol, ellazít, így eleve már ettől pihentető volt az egész. De nem volt konkrét ötlenünk, sem arra, hogy mikor, sem hogy hol és végül elszaladt a lehetőség, hogy erre több szabadnapot kérhettünk volna. Így maradt az, hogy kivártunk egy hétvégét, ami mindkettőnknek szabad és kerestünk egy passzoló helyet és szállodát.

Most olyan helyen kerestünk lehetőséget, ahol még nem jártunk, így esett a választás a Bajor-erdőre és a Hotel Antoniushof-ra. Olcsónak éppen ez sem volt mondható (110 Euro per éj + vacsora és masszázsok), de még mindig a legolcsóbb volt az összes közül, amiket megnéztem.

Szerencsénkre mindketten délben el tudunk jönni a munkából és 13:30-kor már el is indultunk és még nagyobb szerencsénkre, a pénteki ingázó-hazautazóforgalom is elkerült, sehol sem volt dugó, így két óra alatt oda is értünk. Még világos volt, így ahogy bepakoltunk a szobába, gyorsan mentünk egy aprócska kört a hotel környékén. Aranyos, pici faluban voltunk, Schönbergben és sok hó volt még mindenütt, de már öregebb, összeaszott és koszos hó. De néhol az utak mentén egyméteres hegyekben tornyosult, így amikor ez frissen esett, gyönyörű lehetett, egy kicsit elkésve jöttünk ezek szerint, de ez most mindegy is volt, hiszen a wellness miatt, nem igen voltunk kint a szabadban.





A szállodal fantasztikus volt!
Tiszta, magas színvonalú, extrém barátságos és segítőkész személyzettel, akik bármilyen különleges kívánságunkat azonnal és minden probléma nélkül teljesítették.
A szoba tavaly volt renoválva, szép modern berendezéssel, kényelmes volt és gyönyörű kilátással a környékre.
A wellness-részleg egy kicsi (kb. 3-5 m) melegített vizű medencéből, 2 szaunából (65 és 80 fokos) egy infravörös kabinból, pihenőszobából, fintessrészlegből és masszázs/kozmetika-részlegből állt. Lehetett két tartályból nemes kristályokkal ásványosított vizet hozni, illetve egy teabárból 8 tea közül, bármikor saját magunknak teát készíteni.
A szállodának nagy étterme volt, ami nem csak az ottlakó vendégeknek van. Az étel átlagos áron volt, szépen volt tálalva, de mindketten ízetlennek ítéltük meg. A párom egy grilltálat rendelt, amin három apró húst egy hatalmas sültkrumpli hegy alatt csak nagyítóval lehetett megtalálni és az én tálamon is a hús mennyisége minimális volt a köretéhez képest. Ez nem annyira tetszett, inkább fordítva szeretjük.
A reggeli büféformában volt, nagyon bő választékkal és hihetetlenül finom volt minden. Egészen biztosan nem csomagolt áruk voltak ezek, hanem helyi hentestől a felvágott, paraszttól a tojás...én ilyen jó ízű rántottát még soha nem ettem szálláson és a friss pékárú is hihetetlenül finom volt. Ami még nagyon tetszett, hogy a kávét és teát egy egész kannával tettek az asztalra és a teát magam készíthettem el egy saját kis porcelánkannában, vagy 20 tea közül lehetett választani.








Az utcán sétálva a helyi emberek köszöntek nekünk, mi is visszaköszöntünk. De hol van manapság még ilyen? Olyan érzésünk volt, hogy itt még megmaradt normálisnak a világ, ami szinte már sehol az életben nem érzékelhető. A bolti eladók is olyan szívélyesek voltak, nagyon jól esett. 

Szerettem volna az egész wellnessrészt körbefotózni a blognak, de erre nem volt lehetőség, mindig volt valaki valahol és amikor meg nem, akkor egy féényképet éppen, hogy készítettem, azonnal ott volt egy másik pr és még megjegyzést is tettek. Én meg nem vagyok az a fajta, aki azért is odaáll kattogtatni. Úgyhogy csak ez a két kép készült a medencénél a mobillal.



Ez volt az én vacsorám:


Szombaton a reggeli után kimentünk a szemközti boltba és vettünk napközbenre pékárút (mert napközben a hotelben nem volt hol és mit enni), meg másnapra szendvicsnek valót. Ezután mindkettőnk egy 60 perces aromaolajos egésztestmasszázson volt és utána egészen estig csak a wellness-részleget élveztük, lazítottunk és nagyon jó volt. Este egy helyi pizzériában ettünk, olcsón, igen jó pizzát. Még egy görög étterem volt a faluban, de az nagyon drága volt.


Hiába, hogy  wellnesstől szuper kipihenten kellett volna elhagynunk a szállodát, én sajnos mindkét éjjel nem aludtam 4 óránál többet. Az ágynemű nagyon meleg volt, izzadtunk mindketten, a párna nagyon lapos volt, fájt a nyakam és csak forgolódtam és még egy halom rémálmom is volt. Így aztán két napi alig alvás után, zombiként jöttem vissza a munkába sajnos. Nagy kár. De így is szuper volt az egész. 

Vasárnap reggeli után kicsekkoltunk és elmentünk a Bajor-erdő Nemzeti Parkba, erről a következő bejegyzésben írok.