Megismételtük a múltkori wellness-hétvégét a Bajor-erdőben, ugyanabban a hotelben. Nagyon hosszúra nyúlik ez a tél és végigdolgoztuk, hiányzik a hosszabb pihenés, a napsütés, állandóan fáradtak vagyunk és valami kompenzálás kell a testünknek és lelkünknek is, így most egy hétvégi csomagot foglaltam a szállodában, ahol legutóbb voltunk. Mert legutóbb csak a szobát foglaltam a booking.com-on keresztül és minden egyéb szolgáltatás egyesével jött rá (vacsora, masszázs, fürdőköpeny...), most viszont benne van a csomagban két fél órás hátmasszázs, fürdőköpeny és szaunatörölközők, félpanzió, három fogásos vacsorával és egy frissen facsart narancslé és a végösszeg még így is alatta volt a múltkorinak.
Hasonló szobát kaptunk, mint múltkor, a különbséggel, hogy nem a szép hátsó dombos-völgyes tájra, hanem elől, az utcára nézett, de mindegy, nem az erkélyen töltöttük az időt. 😉
A félpanzió reggeli részével már legutóbb megismerkedtünk és nagyon színvonalas volt, most pedig a vacsorában sem csalódtunk, az is nagyon finom és kiadós volt.
Sajnos én két nappal az utazásunk előtt lettem beteg és szombatra már M. is az lett, így az egész szombati napot a wellness részben töltöttük, amivel igen nagy szerencsénk volt, mert a többi vendég, valószínáleg a szép időnek köszönhetően elment valamerre reggeli után és reggel 10-től délután 5 óráig csak mi ketten voltunk a medence melletti nyugágyakon, és csak a miénk volt a két szauna. Nagyon jó volt ez a nyugalom, nagyon élveztük, hogy nem kellett másokkal foglalkoznunk, másoktól zavartatni magunkat. A szauna nagyon jól esett és pillanatnyilag nagyon jót is tett, kitisztította a légutakat, de reggelre ugyanolyan ramatyul voltunk.
Vasárnap kicsekkolás után ismét a Bajor-erdő Nemzeti Park szabadtéri állatparkjában voltunk, ahol leutóbb is. Most sütött a nap, de az árnyékos erdős részeken még jó 30 cm vastag hó feküdt. Most láttunk menyétet, vidrát és farkast is. Tetszett nagyon ezeket az állatokat megfigyelni, de most még erősebben szembeötlött, hogy túl kicsi a területük és a vadmacskák totálisan pszichopata módon fel-le mentek a kerítés mellett oda-vissza, mint a ketrecbe zárt tigris szokott. Szóval csak nem jó ez így.
Jól éreztük magunkat, jót tett a pihenés és a szabad levegőn való több órás séta is.
